2010. június 30., szerda

Lélegezz

.
Ez annyira tetszik nekem, annyira gyönyörű, hogy kitettem állandóra a blog oldalsávjára is.

Olyan szépen van megfogalmazva, hogy már az olvasásától is ebbe a békés, szeretettel teli tudatállapotba kerültem.

Neale Donald Walsch: Breathe.
Breathe long and deep. Breathe slowly and gently.
Breathe in the soft, sweet nothingness of life,
so full of energy, so full of love.
It is God's love you are breathing.
Breathe deeply and you can feel it.
Breathe very, very deeply,
and the love will make you cry. For joy.
For you have met your God,
and your God has introduced you to your soul.


Lélegezz.
Lélegezz hosszan és mélyen. Lélegezz lassan és lágyan. Lélegezd be a finom, édes semmiségét az életnek, 
telve energiával, telve szeretettel.
Isten szeretete az, amit belélegzel. 
Lélegezz mélyen és érezheted.
Lélegezz nagyon, nagyon mélyen és ez a szeretet sírvafakaszt. Az örömtől.
Találkoztál az Isteneddel és az Istened bemutatott téged a lelkednek.

.

A II. T-Tapp tréningünk

.
Legutóbbi bejegyzésem óta írtam egy kis csalogató cikket is,
ide kattints az olvasásához.

A tréning remek volt! Kirsten [Tucker] is egy tündér és nagytudású edző, akárcsak Kat [Creedon] és nagyon jó tréninget kaptunk tőle. Pár újdonság is volt a mozdulatokban, amivel tovább növelhettük a hatékonyságukat. Végig tolmácsoltam, ami meglepően könnyen ment, miközben én is izzadtam a többiekkel :) Én imádom, ha nem csak egyedül csinálom otthon, hanem társaságom is van a tornához! (Lehet, hogy ezért szervezek mindig tréningeket? :D )
Sajnos a többiekkel nemigen tudtam beszélgetni a végén, mert Kirstennel indultunk várost nézni. Csatlakozott hozzánk a kedvesem, és egy darabon a barátnőm is - aki szintén nyomta velünk a kétórás kemény tappot.

Gyakorlatilag gyalogoltunk végig a városon, fel a Várba, hidakon át, megjártuk a Margitszigetet is, és óbudát is. Este fél 10-re értünk haza, így elmondható, hogy a tréninggel együtt kb. 11 órát gyalogoltunk. Ami azért nem egy könnyed séta :)
De mivel nagyon jól éreztük magunkat, így hamar elment az idő. Egyedül a kislábujjam és a talpam kezdett tiltakozni úgy a 8. óra magasságában, ki is alakítottam egy helyes vízhólyagot a lábujjamra. De sebaj! Egész nap sokat beszélgettünk, sokat nevettünk, jókat ettünk, szép dolgokat láttunk.

Idén augusztusban várható, hogy Kat Creedon újra eljön hozzánk és lehet nála magánórákra befizetni, illetve Kirstent várjuk vissza jövő május környékére egy tréningre. Aki most nem volt, akkor pótolhatja.
Idei tappogó csapatunk fotója. (Kirsten középen térdel rózsaszín felsőben)

.

2010. június 18., péntek

Gyere velem tréningre! T-Tapp

.
Nagyjából egy éve találkoztam ezzel a mozgással, azonnal beleszerettem, lelkesedtem és ennek köszönhetően immár másodszor szervezek Magyarországra trénert ennek a nagyon jól összerakott mozgásnak.
Szeretettel várok mindenkit jövő hét szombaton!
Találkozzunk és ismerkedjetek meg egy igen hatékony mozgásformával!
Kérlek továbbítsd a meghívást a testmozgásra vágyó barátaidnak is.

Gyere próbáld ki, előképzettség nem szükséges. A tréning angolul zajlik, de tolmácsolok végig. T-Tapp. Az izzadás garantált és nem a napsütéstől :)
A II. magyarországi T-Tapp tréningen Kirsten Tucker tréner tart nekük izzasztó, kirészletezett tappogást.
"A torna, ami működik!"

Ez egy remek rehabilitatív hatású mozgás, 
figyelünk az apró részletekre.
Aerob, de nincs benne semmi ugrálás. 
Így minden testalkatnak, minden korosztálynak nemcsak végezhető, de ajánlott is.
Nőknek, férfiaknak egyaránt.
Erőnlétet ad, izzaszt, ruganyossá tesz, hajlékonyságot hoz.

Várható árak:
10-15 fő = 8000 /fő
16-20 fő = 6000 /fő
20 vagy több fő = 5000 /fő

2010. június 26. 10-12.00
Helyszín: Budapest, VI. Eötvös u. 41/b.
BellyBea Táncstúdió
Kérdés esetén keressetek bizalommal itt: fokuszpont.tara@gmail.com
.

2010. június 17., csütörtök

Biofeedback

.
... avagy személyes visszajelzés az Elmefitness-Selfness napról.

Mivel az egész szervezés, intézkedés alapvetően az én kezemben volt, elmondható, hogy én izgultam a legjobban :) Természetesen kaptam segítségeket és főleg sok érzelmi támogatást a kedvesemtől.

A helyszín: A szállodáról csak magaslatokban tudok beszélni. Már a szervezés alatt is nagyon kedvesek voltak, kérdés esetén azonnal visszahívtak, rögtön kaptam válaszokat, mindenkiről, akivel kapcsolatba kerültem ott lerítt a profizmus. Az épület belülről is nagyon szép, elegáns. A terem is tökéletesen volt berendezve és kérés nélkül is jöttek megérdeklődni, hogy szükségünk van-e segítségre, váratlan összetevőkre. Aminek külön örültem az a légkondi szabályozhatósága volt, mert így senki sem fagyott meg, mégis kellemes volt a hőmérséklet a kinti hőgutához képest.

Reggel megérkezett az ajándékba szánt vízszállítmány is, ahol szintén nagyon kedvesek voltak velem és még ajándék vizet is kaptunk meglepetésnek. Ráadásul kiderült, hogy a szállító lány egy régi barátnőm barátnője :)

A vizek kaptak szép Elmefitness-gallért és a délutáni menetben ki is osztottuk őket a résztvevőknek. Itt láthatjátok ahogy a belépőjeggyel együtt pózol a kamerának az egyik díszpéldány :)


Örültem, hogy mindenkinek sikerült a megbeszélt időben odaérnie, és felkészülten vártuk a résztvevőket. Jöttek is szép sorjában. Volt a szomszéd folyosón egy másik rendezvény, onnan jöttek páran felénk, megnézték a programot és sóhajtozni kezdtek, hogy de kár, hogy nem ide jöttek :D

Azt kell mondjam, ha csak résztvevőként vagyok jelen aznap, akkor is nagyon elégedett lettem volna, mert minden előadó nagyon felkészült volt, és örültem, hogy mindenkit meg tudtam hallgatni, mert egyik előadás érdekesebb volt mint a másik.

Természetesen az Elmefitness rendszer köré szerveződött a nap és végre sokan nemcsak megismerhették az előnyeit, hanem mindenki meg is tapasztalhatta első kézből, mert a szomszéd teremben ki is lehetett próbálni egy rövidebb demólecke keretében.
A selfness (test-lélek-önismeret egyensúlyának építése) minden témának az alapja volt. Kb. 2 hozzászólásommal lejjebb megtaláljátok a teljes programkiírást.

Sajnos az egyik előadónk utolsó pillanatban lebetegedett, de B tervként remek helyettesítőt találtunk, aki nem kicsit megnevettette az egész csoportot frappáns és ügyes előadásával.

A saját előadásommal is meg voltam elégedve, pedig önmagamhoz vagyok mindig a legkritikusabb. És számomra is meglepő módon menet közben még a földre is lefeküdtem, hogy kérésre demonstráljak egy alvópozíciót :) Na ilyen sem volt még, hogy előadás közben a padlón találom magam :D (a szállót itt is dícséret illeti, mert tökéletesen tiszta volt a szőnyeg)

Nem térek ki egyesével az előadásokra, de minden előadót nagyon szívesen meghallgatnék máskor is, mert nemcsak a témájuk volt figyelemfelkeltő, hanem az előadásmódjuk és a felkészültségük is nagy-nagy dícséretet érdemel. Arról nem is beszélve, hogy mindenki remekül tartotta magát az adott időkorlátokhoz és csak minimális csúszás volt a napi programban, amit a végére még be is tudtunk hozni. Számomra nemcsak szervezőként, de bárhol máshol résztvevőként is fontos, hogy tartsák az adott időket, hiszen így lehet igazodni a többi programom időbeosztásával.

Örömmel láttam, hogy a résztvevők arcán is az az elégedettség tükröződött, amit én is éreztem magamban. Látszott, hogy minden téma iránt érdeklődnek és nyitottak, befogadóak az információkra, ismeretekre. Öröm ilyen társaságnak előadást tartani! Később kaptam visszajelzéseket, hogy tényleg jól láttam, jól érezték magukat! :)

Záróelőadásként megint az Elmefitnessről hallhattunk, mostmár részletesebben a mindennapi hasznosságáról, felhasználási, alkalmazási lehetőségeiről és arról, hogy milyen módokon segíti az önismeretet, a szellemi kiteljesedést, a képességfejlesztést, a relaxáció, meditáció elmélyítését és tudatosabbá tételét.

Ó és természetesen ott volt a tombola, aminek húzása közben megintcsak sokat kacagtunk :)
Itthon elkészítettem egy-egy emléklapot a tombolanyerteseknek, de balga módon a nagy lelkendezésben elfeledkeztem róla, hogy ott lapulnak a dossziémban. Így jártam :)

Ilyen jellegű konferenciát még sosem szerveztem így nagyon örültem a visszajelzéseknek, miszerint mindent nagyon profinak találtak és aprólékosan átgondoltnak. Azért úgy tűnik van előnye is ha egy Hetes átlátogat időnként az Egyes átmenetébe :D [enneagram karaktertípusok]
El is fáradtam nagyon a nap végére. Miután otthon még elsimítottam az utolsó lezáró szálakat, azonnal a Hetes gyönyörökbe vetettem magam pihenésképp és filmeket néztem, jót vacsoráztam és ejtőztem. A selfnesst átvezettem a wellnessbe :)
.

2010. június 16., szerda

Vita, veszekedés

.
Elgondolkodtam a vita, mint fogalom jelentéséről.
Én úgy hiszem, hogy az emberek alapvetően jók. És cselekedeteik nem arról szólnak, hogy önmagukat vagy másokat bántsanak, megbántsanak, felidegesítsenek. Ha mindenki alapvetően így intézi a dolgait, akkor vajon miért kerülünk időnként vitákba, veszekedésekbe?

Figyelem magamat. Vajon egy társas kapcsolatban mikor alakulnak át érzelmek egyetértésből sértettségbe, mitől érzem magam kihasználtnak, becsapottnak, stb.? Hogyan zajlik ez az átmenet? Vagy ez egyik pillanatról a másikra jelenik meg? Ha tudom, hogy én is alapvetően jóra törekszem és tudom, hogy a másik ember is, akkor hol dőlt össze a híd kettőnk között?
Egyikünknek vagy mindkettőnknek talán fontosabb lett a saját maga jója a másikénál, a közös jónál? Vagy mikor kezdte el az egyik fél azt gondolni, hogy a másik már nem akar jót?
Azt gondolom a vita közben is jót akar mindkét fél, miközben a fejekben lévő kutyák ugatnak egymással. Ha ezt meg tudjuk látni, máris hamarabb elcsendesednek az ugatások.

Mi a kivezető út?
Az én nézőpontomból a kommunikáció a megoldás. Nálam legalábbis eddig ez működött.
A szituáció tisztába tevése, amikor mindkét fél elmondja, hogy ő mit gondolt, mit érzett, mit miért cselekedett és mi volt emögött a hajtóerő benne. Ebből sok esetben kiviláglik a félresiklás oka, eredete is.

Esetleg ilyenkor vesszük csak észre, hogy mi fontos számunkra, miért vagyunk hajlandóak vitába bocsátkozni.
És mivel a vita általában egy téma köré összpontosul, felfedezhetjük a közös pontot, miszerint a vita tárgya mindkét fél számára fontossággal bír és ez meglehet, hogy egy remek lehetőség ennek kihasználására és egy új, egymással együttműködő – közös fontosságú téma továbbvitelére. Hiszen annak csak örülhetünk, ha találtunk egy dolgot, ami mindkettőnk számára fontos…

Hogyan építsünk újra hidat?
Amennyiben az alapvető bizalom egymás felé a helyén van, akkor egyszerű a dolog, mert mindkét fél levonja magának a tanulságot és új terveket szőhetnek közösen, új megegyezéseket köthetnek.

Azonban ha a bizalom a vitának köszönhetően megingott, akkor ott több munkára lesz szükség. A bizalom újraépítése, újra kialakítása időbe telik. Esélyt kell adni egymásnak, hogy újra megismerhesse egymást a két fél, figyelembevéve a tisztázó beszélgetés alkalmával megismert belső motivációkat, vágyakat, törekvéseket. Erre az új alapra lehet építeni.

Ez persze egyáltalán nem egyszerű feladat, hiszen mindig kettőn áll a vásár és mindkét félnek tisztáznia kell magában az érzéseit, gondolatait először. Azonban tudom, hogy megoldás létezik. Eddig ezt tapasztaltam. Remélem ez a későbbiekben is így lesz.

Pont ma láttam ezt az idézetet a neten:
"Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük." (Paulo Coelho: Az Ötödik Hegy)

.

2010. június 13., vasárnap

Egy nap nyár

.
Végre kint a természetben!

Bányató, matracolás, napsütés, barátok, szerelem, béke, kacagás, jó vacsora, napsütésillatú bőr.
Sikítás a hínár közelében, sikítás egy közeledő hal mellett, nevetve kirohanás a partra.
Fagyi, citromos víz, jó levegő. Talpmasszázs, csók, ölelés.
Pihenés, felfekvés a tó vizére, ringat a víz.
Sóder a talp alatt, illatos napolaj, simító kéz.
Pihenés, hűvös szoba, puha párna, puha ágy, kellemes szellő.
Béke. Boldogság.
.