.
Gangához ma mentem harmadik alkalommal és holnap is megyek még, akkor lesz most az utolsó találkozó vele. Remélem jön hamar újra! Ébresztő a Jelenléte. Erről írok majd még hamarosan, mire is ébredtem rá Önmagammal kapcsolatban, egyenlőre azonban ízlelgetem magam :)Addig is más felfedezéseim:
Emberek
Ma szinte leghátul ültem a szatszangon és ott vannak a szülők a kisgyerekekkel. A gyerekek igyekeznek elfoglalni magukat és tőlük telhetően egész jól megvannak csendben. Néha nem sikerül a csendesség :) Akkor énekelnek, hangosan rángatják a ceruzát a talajon lévő papíron, ami így dübörgő hangot ad a csendes teremben, sírnak, dünnyögnek, egymással vitatkoznak. :)
Figyeltem magam, hogy zavar-e mindez. Arra jutottam, hogy nem igazán. Egy esetben zavart, amikor pont semmit sem hallottam Ganga szavaiból, mert a kislány belejött a hangos rajzolásba a padlón. Tudtam azt is, hogy máskor zavart volna. Ha idegesebb, feszültebb állapotban vagyok, akkor ingerült is vagyok és kevésbé toleráns. Persze ezzel nem vagyok egyedül. Ma ugyan fáradt voltam, de nyugodt. Láttam azonban, hogy másokat idegesített a hirtelen kerekedett óvoda és azon túl, hogy csúnya pillantásokat küldözgettek a szülők felé, volt, aki mondta is az orra alá dörmögve, hogy "minek hozza ide a gyerekét?"
Hazafelé egyszercsak úgy láttam, hogy tömegben ülni és figyelni az embereket, pont olyan, mint amikor figyelem a saját elmémet és a száguldozó gondolatokat benne. Minden egyes ember egy-egy gondolatomat jelenítette meg. Volt, amelyik megnyilvánult, volt, amelyik csendben maradt, de ott volt. Én pedig figyeltem. Az élő tükör. Mindenki én vagyok. :)
Ez szebb formában is megmutatkozott, amikor több olyan kérdést tettek fel, amit én is szívesen feltettem volna, csak épp nem állt össze bennem azon a módon. A válasz mégis megérkezhetett hozzám a "tükröm" segítségével.
folyt.köv.
Hazafelé... 2. (Életek)
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése